• NJ

Túl van az első körön az uniós kisebbségi jogminimum

Hétfőn az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságában került napirendre az európai uniós kötelező nemzeti kisebbségi jogminimum tervezete.Nagy József (Európai Néppárt, Híd) képviselői javaslata alapján és a parlament támogatása esetében az Európai Bizottság kidolgoz egy, az egész EU területén kötelező érvényű jogminimumot, irányelvet, amit a tagállamok saját jogrendszerükbe ültetnek át.


Eddig az Európai Parlamenten belül nem igazán fogalmazódott meg egy egységes irányelv iránti igény és az EU-val szemben támasztott elvárások egy átfogó, előremutató rendszermegoldás helyett inkább

a jogos sérelemlisták orvoslására vonatkoztak. Az olyan törekvések EU-s kikényszerítése, mint az egyes tagállami kisebbségek számára követelt politikai jogok, kiválasztott területek önkormányzatisága, revíziós és kártérítési követelések mindig a szigorú uniós-tagállami jogkörelosztás primer akadályába ütköztek és el sem jutottak a bizottsági szavazásig.

"A legnagyobb frakciókkal és az érzékenyen érintett nemzeti delegációkkal most sikerült olyan politikai egyezséget kötnünk, hogy megtámogatják a jelentést, amennyiben a kisebbségi jogok három, a polgárok számára legfontosabb pillérével foglalkozunk: a kulturális, az oktatási és a nyelvhasználati jogokkal. Nagyon fontos, hogy elfogadtattuk a jogcsökkentés tilalmának gondolatát, azaz az eddigi elért tagállami kisebbségi jogok megőrzésének EU-s garanciáját” - nyilatkozta Nagy József a bizottsági ülés után. “Javasoljuk, hogy a legjobb tagállami gyakorlatokat alkalmazzák minimum standardként az egyes pillérekben, így mondhatni minden tagország kisebbségei profitálhatnak a jogminimumból. Emellett nem veszítik el azokat a jogokat, amelyek már ma túlmutatnak az EU követelményein, a politikai jogokat is beleértve.”
“Az EU összes tagországában megfigyelhető nemzeti irányú politikai elmozdulás és a migrációs hatások kifejezetten időszerűvé teszik a kisebbségek számára a megmaradáshoz szükséges kereteket és az eddig elért jogok EU-s garanciáját. Ez sokkal nagyobb stabilitást biztosít, mint egy nemzeti törvény, amit egy új kormány vagy egy új parlamenti többség könnyűszerrel visszavonhat, lefaraghat. Tagállami szinten ilyen jogbiztonságot esetleg alkotmányos, 2/3-os törvénnyel lehetne elérni, de gyakran még az sem elegendő garancia. Emellett, míg a tagállami kisebbségvédelmi törvények végrehajtását a tagállam mindenkori kormánya felügyeli, ezek után lesz kihez fordulni a joggyakorlat orvoslásáért.”

A jogminimumot túlnyomórészt a már eddig elfogadott nemzetközi dokumentumok és európai parlamenti jelentések alapján állították össze, szakértők és szervezetek bevonásával, valamint figyelembe véve a jelentés megengedett terjedelmét. A „Nagy jelentés” elsősorban iránymutatást nyújt az Európai Bizottságnak, hangsúlyozva a jogok részletességét, visszakövethetőségét és természetesen a kikényszeríthetőségét.


“Többek közt javasoljuk, hogy az Európai Unió, mint jogi személy csatlakozzon a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához, annak ellenére, hogy azt jelenleg az összes tagállam még nem írta alá.”

Hiánypótló része a javaslatnak a nemzeti kisebbségek meghatározása, mivel az eddig nem képezi részét az Európai Unió jogának. A tagállamok nemzetiségi politikájának és fejlődésének sokszínűsége miatt a meghatározott jogok odaítélését továbbra is az egyes tagállamok jogkörébe sorolja a jelentés.


A „Nagy jelentés” nem feledkezik meg a halmozottan kisebbségben élőkről sem, például az etnikai kisebbségek, illetve a siketek és nagyothallók specifikus helyzetéről, hiszen rájuk gyakran nem gondolnak még a nagyvonalúbb tagállami kisebbségjogi törvények sem.


A vita során a szintén néppárti képviselő, az EP alelnöke, Járóka Lívia (Fidesz), elmondta, hogy nagyon jónak tartja a jelentést, valamint kiemelte, hogy az nem feledkezik meg a kisebbségek gazdasági helyzetéről sem (szórványbeli kisiskolák megőrzése) és h\ogy a visszaellenőrizhetőség és kikényszeríthetőség lesz az igazi garancia a jogok érvényesítésének javulására. Járóka szerint a javaslat hitelességét öregbíti, hogy kisebbségekhez tartozó képviselők fejezik ki a jogos igényeket, és felszólított, hogy most az összes frakciónakössze kell fognia, hogy ne szalasszuk el ezt a kiváló lehetőséget.

Soraya Post, szocialista képviselő, elmondta, hogy fontosnak tartja az etnikai kisebbségek, különösen a romák jogvédelmének garanciáját, amit Nagy József jelentéstevő a halmozottan kisebbségben élők szempontjából határozottan támogat, még ha az etnikai kisebbségek meghatározása tagállamonként különbözik is. A konzervatívok a fogyatékossággal élő személyek jogvédelmét szeretnék kiemelni, míg a zöldek a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd büntetésének EU-s normájával erősítenék a kisebbségiek jogállását és biztonságérzetét.


Nagy József zárszavában elmondta, hogy a frakciók által előadott elvekkel egyetért, és az ezirányú módosítókat elfogadja.

 “Egyedül a szélsőbaloldal kérésének nem tudok eleget tenni, ami a Balti államok orosz nemzetiségű lakosságának hontalansági kérdését illeti, még ha azt méltatlannak is tartom, ez a kérés már túlmegy a jogminimum megegyezett keretén."

A jelentés bemutatásának június 4-i dátuma véletlen egybeesés a magyar nemzeti összetartozás napjával, a saját kezdeményezésű javaslat beterjesztője az egybeesésre igy reagált:


“Ahogy a magyar társadalom nagy része képes volt áttranszformálni a trianoni megemlékezést egy pozitív jelképpé, úgy én az európai uniós kisebbségi jogminimumra, mint egy békeprojektre, a nemzetek közötti megbékélésnek és a politikai feszültségek megelőzésének az eszközére tekintek. S így hadd legyen a mai dátum egybeesése szimbolikus is.” – zárta le Nagy József.

A jelentés javaslata magyar nyelven az alábbi linken érhető el:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+COMPARL+PE-622.176+01+DOC+PDF+V0//HU&language=HU

9 megtekintés