• NJ

Méghogy széthúzó nemzet a miénk! Készül egy uniós anyag, amit az összes magyar képviselő támogathat!

Hétfőn került terítékre a Nagy József európai parlamenti honatya nevével fémjelzett kisebbségi jogminimumnak nevezett intézkedési csomag a brüsszeli testület jogi bizottságában (LIBE), és ha minden jól megy, az EU-ban élő őshonos kisebbségek jogait felkaroló anyag végső változatát decemberben hagyhatják jóvá. Egy közmeghallgatás keretében az uniós politikusokon kívül a kérdés szakértői is véleményezték a hónapok óta körvonalazódó dokumentumot. Ha a parlament rábólint, azt követően majd az Európai Bizottságnál pattog a labda, hogy tegyen is nekünk tetsző konkrét lépéseket, de az még kissé odébb van. Mert közben még európai parlamenti választások is lesznek 2019 májusában. De ennyire ne szaladjunk előre.


Ahogy arról már korábban beszámoltunk, ez a bennünket, kisebbségieket érintő jogminimumos jelentés, melynek kidolgozója a hidas Nagy József, egy irányelv megalkotására tesz javaslatot, azaz ha az Európai Bizottság (EB) is "úgy akarja", az EU-s tagállamok számára kötelező célkitűzést jelölne ki.

Az uniós képviselő portálunknak elmondta, a dokumentum még nincs végső formába öntve, vagy 360 módosító javaslat érkezett be a tervezethez, és ennek zöme még bedolgozásra vár. Leszámítva  a radikálisabb javaslatokat, amelyek politikai jogokat irányoznának elő, a kulturális, oktatási, valamint a nyelvhasználati jogosultságok bővítésére valós lehetőség kínálkozik.


Nagy elejtett egy első hallásra meghökkentő  megjegyzést is, miszerint olyan információi vannak, hogy az Európai Parlament egész magyar delegációja támogatja a dokumentumot, ami egyfajta elmozdulás a korábbi helyzethez képest, " mert ez nem volt mindig így". Ismerve a magyar képviseleten keresztül-kasul húzódó szembeállást, megnyugtató tudni, van, amiben meg tudnak egyezni az egy nyelvet beszélő politikusok.


Ettől még a magyar képviselők részéről nem volt nagy érdeklődés a máskor prioritásként kezelt szakpolitikai esemény iránt, Nagy Józsefen kívül egyedül az RMDSz-es Sógor Csaba kapcsolódott be az intézkedési csomag megtárgyalásába. A Híd politikusa szerint azonban nem kell messzemenő következtetést levonni abból, hogy a magyarok nagy ívben elkerülték a jogminimumos anyag észrevételezését. Ahogy mondta, még nem indult be teljesen a parlamenti munka, ez volt az első hét a nyári szünetet követően, és ilyen szempontból nem volt szerencsés a LIBE programjának ütemezése.

Nagy kiemelte, egy számonkérhető anyag elfogadása a cél, amivel az EB-nek foglalkoznia kell majd. Rámutatott, az uniós bíróság legutóbbi döntése alapján ismert, hogy az EU jogkörébe igenis beletartozik a kisebbségi kérdések zöme. "A parlament és a bíróság elégséges nyomás kell hogy legyen az Európai Bizottságra. Ha nem ez a mostani, akkor majd - a 2019-es EP-választások nyomán létrejövő - új összetételű bizottság kell, hogy lépjen a kérdésben. Manfred Weber - a legnagyobb EP-s képviselőcsoport, a néppárti frakció vezetőjének - segítségével jöhetett létre ez a jelentés, és ha sikerül őt megválasztani a következő EB elnökének, nem lesz akadálya", hogy előbbre mozduljon az ügy - fejtette ki a hidas euroképviselő.

A jogminimumról szólva Nagy megjegyezte, hogy annak "legfontosabb eszköze a vizuális többnyelvűség bebiztosítása. Azt mutatják a tapasztalatok, hogy minél gyakrabban találkozhatunk nyilvános felületeken anyanyelven szóló feliratokkal, annál inkább csökken az emberekben a másodrangúsági érzés. A többségi nemzethez tartozók számára pedig a többnyelvű szövegek teszik természetessé, elfogadhatóvá a kisebbség jelenlétét és jogait.”– tette hozzá a jelentéstevő. 


A hearingnek nevezett közmeghallgatáson szakértőként szót kapott a szlovák kormány nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa, Bukovszky László is. Ő mindjárt az elején leszögezte, hogy az anyanyelvén – azaz magyarul – véleményezi a dokumentumot, mert az kifejezi, hogy a kisebbségi jogokon belül milyen fontos a kisebbségi nyelvek használatának garantálása, valamint a nyelvi sokszínűség elvének biztosítása.


Bukovszky szerint több tagországban kormányzati szinten a kisebbségi jogok érvényesítése politikai alku tárgya. Úgy véli, szükséges, hogy a kisebbségi jogokra – és azon belül a nyelvi jogokra – úgy tekintsünk, mint az általános emberi jogokra. Ehhez nyílt párbeszéd és olyan európai szintű szabályozás kell, mely képes választ adni azokra az elvárásokra, amit a kisebbségvédelem megkíván. Hangsúlyozta, hogy kötelező jogi háttérre van szükség.


Nagy József a szakbizottsági meghallgatáson elmondott zárszavában az eddig ismert egyedüli hatékony kisebbségvédelmi  eszközeként említette a koppenhágai kritériumokat, amelyek az EU tagjelölt országait kötelezték a kisebbségi jogok kialakítására és betartására. Ugyanakkor a tagországokkal szemben már nem létezik ilyen jogi eszköze az uniónak. Éppen ezen a helyzeten segítene a jogminimumos dokumentum elfogadása.


A jelentés szövegéről először a LIBE bizottság tagjai szavaznak október elején, majd remélhetőleg még az év végéig a plenáris ülés is napirendjére tűzi a zárószavazást. Itt fog eldőlni, hogy az EP képviselők elfogadják-e a jelentést, ami az Európai Bizottságot egy kisebbségi jogminimum kidolgozására kötelezheti.  


Forrás: www.parameter.sk

10 megtekintés