• NJ

Jó a hazai felszíni vizek minősége

Frissítve: 2018. júl 16.

Az európai felszíni vizek minősége javulást mutat ugyan az elmúlt évekhez képest, azonban többségük továbbra sem éri el az Európai Unió által meghatározott „egészséges” szintet. A 2010 és 2015 közti időszakban vizsgált európai felszíni vizek közel 40 százaléka van jó vagy nagyon jó állapotban, a felszín alatti vizek kevésbé szennyezettek, minőségük 74%-ban megfelelő.


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számolt be az elmúlt napokban a vizek állapotáról. Jelentése szerint az unió egyes tagállamai, mint például a skandináv országok, Portugália, Szlovákia, Észtország és Románia kimagaslóan jó eredményeket ért el a felszíni vizek minőségét illetően.


Higannyal szennyezett víz


Magyarországon, Hollandiában és Németországban már sokkal rosszabb a vizek állapota. Az állóvizek általában jobb ökológiai állapotban vannak, mint a folyók, miközben a természetes vizek egészségesebbnek bizonyultak, mint a víztározók. Magyarországon felettébb aggasztó a helyzet, hiszen a felszíni vizek kevesebb mint 20%-a éri el a jó ökológiai szintet, sőt a felszín alatti vizek minőségi rangsorolásában is csak az EU utolsó öt tagállama közé tudott besorakozni.

A környezetvédelmi ügynökség felmérésének egyik célja volt felmérni, milyen mértékben alkalmazták az egyes tagállamok a Víz Keret Irányelvet (VKI). A felmérésben összesen 130 ezer európai folyó, tó, vízesés, felszín alatti víz összetételét vizsgálták különböző módszerekkel. Az irányelvet 18 évvel ezelőtt dolgozták ki, fő célja a vízvédelem. Mint kiderült, a vizekben leggyakrabban előforduló káros anyag a higany.

„Az EU vízpolitikájából számunkra az ivóvízvédelem és a klímaváltozás okozta árvízvédelemre szánt pénzügyi támogatás a legfontosabb. Ehhez Brüsszel évente több százmillió euróval járul hozzá, amit a hazai vagy önkormányzati költségvetésből nehéz lenne előteremteni. Fontos, hogy a pénzt hazai építőipari munkahelyek fenntartására lehet költeni. Meggyőződésem, hogy az új vízügyi létesítmények még az unokáinkat is szolgálni fogják” – nyilatkozta lapunknak Nagy József (Híd), az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagja.


Lassan javuló vízminőség

Egyes szakértők szerint a VKI működik, és pozitív változásokat eredményez, mivel néhány tagállam komoly összeget fektetett a hatékonyabb vízpolitikába, melynek fontos részét képezik különböző megfigyelő rendszerek. „Európa friss vizeinek minősége fokozatosan ugyan, de javul, köszönhetően a tagállamok által alkalmazott Európai vizek uniós törvénynek. Ahhoz azonban, hogy az összes tó, folyó és felszín alatti víz jó állapotba kerüljön, ennél sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség. A mezőgazdaság, ipar és háztartások által okozott szennyezéstől csak közös erővel lehet megóvni Európa vizeit” – magyarázta Karmenu Vella, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatója.

Andreas Baumüller, a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) európai irodájának szakértője szerint a probléma az, hogy egyes országok vezetői nem hajlandók követni az előírásokat és alkalmazni az uniós szabályokat. „A víz mindenkit és mindent érint. Ha kormányaink nem változtatnak radikálisan hozzáállásukon, az emberek, a természet és a gazdaság fogja megfizetni az árát” – tette hozzá Baumüller. Jelenleg már a vízminőség felmérésének szakasza zajlik. Ennek keretében 2021-ig tart és 89 ezer folyó, 18 ezer tó, 13 ezer felszín alatti vízhálózat és 3600 part menti víz állapotát méri fel. (ba, EEA, greenpeace, natgeo)


Forrás: www.ujszo.com

0 megtekintés