Hétfőn tartotta a kisebbségi jogminimumról szóló szakmai meghallgatást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE). Az ülés a bizottság elnöke, Claude Moraes, vezetésében és szakértők széles skálájának részvételében zajlott. A résztvevők és az előadók is bekapcsolódtak az #euminorityrights hashtag kampányba.
Miután az Európai Parlament LIBE bizottsága június 4-én megvitatta a Nagy József (Híd-EPP) európai parlamenti képviselő, a bizottság néppárti koordinátor-helyettese által előkészített jelentés tervezetét, hétfőn szakmai meghallgatásra került sor az EU-s jogminimum lehetséges terjedelméről és eszközeiről.
A meghallgatáson több szlovákiai magyar szakember is felszólalt, például Bukovszky László, kisebbségi kormánybiztos, aki első sorban a vizuális többnyelvűség pozitívumairól számolt be a hallgatóságnak. Elmondta, hogy a vizuális kétnyelvűség nagyban elősegíti a társadalmi felzárkózást a kisebbségek számára, viszont ez csak akkor lehetséges, ha a tagállami szinten biztosított jogok gyakorlatban is kellőképpen megjelennek. „Nem ritka ugyanis, hogy a kisebbségi jogok gyakorlati biztosítása politikai alku tárgya.”– mondta.
„A jogminimum legfontosabb része, hogy az eddigi elért tagállami jogokat ne szabadjon csökkenteni, a legfontosabb eszköze pedig a vizuális többnyelvűség bebiztosítása. Azt mutatják a globális tapasztalatok, hogy minél gyakrabban találkozhatunk nyilvános felületeken anyanyelvi feliratokkal, annál inkább csökken az emberekben a másodrangúsági érzés. A többségi nemzethez tartozók számára pedig a többnyelvű feliratok, szövegek teszik természetessé, elfogadhatóvá a kisebbség jelenlétét és jogait. ”– tette hozzá a témához a jelentéstevő, Nagy József.
Az előadók sorában szerepelt Slezák Edit, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének elnöke is. Prezentációjából kiderült, hogy a kisebbségi napilapok egyik jellemzője a meglehetősen behatárolt olvasóközönség, a nem igazán stabil finanszírozás és az alacsony létszámmal dolgozó szerkesztőség. Az elnökasszony kifejtette, hogy az európai identitás kialakításához európai közszolgálati médiumra lenne szükség, amely nyomtatott, elektronikus és digitális úton is közvetíti kínálatát.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot Marco Leidekker, a nyelvi charta és a kisebbségjogi keretegyezmény állandó felügyelő bizottságának az elnöke, nemzeti kisebbségi szakértő képviselte. Felszólalásában elmondta, hogy a kérdés különösen összetett, hiszen a nemzeti kisebbségek fogalma sok tagországban nagyon különböző, pontos és közös definíció sem létezik.
Többek között ezt a problémát is célozza a kisebbségi jogminimumról szóló jelentés. „Ha már csak bedefináljuk a nemzeti kisebbségeket az EU jogi fogalmai közé, kialakul a jogi követelés alapja. És erre az alapra aztán lehet építeni. A konkrét kisebbségi csoportokat, amelyek a jogkedvezményezettjei lehetnek az előírásnak, kizárólag az adott tagállam határozza meg, áthidalva ezzel a szubszidiaritás elvének akadályát. Azzal pedig, hogy a politikai és területi önkormányzati jogokat nem érinti a jogminimum, az egyes tagállamok specifikus politikai helyzetét tartjuk tiszteletben.”– nyilatkozta Nagy.
A meghallgatáson az Európai Bizottság számos szakértője is részt vett, például a DG JUST (Jogérvényesülés és alapvető jogok) dolgozója, Jana Balážová, valamint Michael Teutsch, a DG EAC (Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság) specialistája.
Hozzászólásában Sógor Csaba (RMDSZ-EPP) rámutatott, hogy itt az ideje egy kötelező, kikényszeríthető jogokat tartalmazó rendszer felállításának az EU-n belül, mert szembe kell nézni a ténnyel, hogy sok tagállamban mennyire nem tartják be saját jogszabályaikat. Romániát kiváló példának nevezte a gyűlöletbeszéd és a kisebbségellenes légkör tolerálása vonatkozásában.
Az ülés a jelentéstevő, Nagy József szavaival zárult. A már elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok érvényesítésének problémáját emelte ki, eddigi ismert egyedüli hatékony eszközeként említette a Koppenhágai kritériumokat, amelyek az EU tagjelölt országait kötelezték a kisebbségi jogok kialakítására és betartására, viszont a tagországokkal szemben már nem létezik ezirányú jogi eszköze az Uniónak és szerinte ezt célozza a Minority SafePack (MSPI) kezdeményezés is. Nagy József helytelenítette, hogy habár az Európai Bizottság más területeken meglepően rugalmasan áll a hatáskörök kiterjesztésének kérdéséhez, a kisebbségi jogok vonatkozásában még az Európai Bíróság ez irányú hatásköri döntése sem elégséges érv. „Az Európai Parlament feladata, hogy képviselje a választókat és érdekükben ösztönözze a bizottságot a tagállamok ezirányú regulációjára, monitorozására, egy elfogadható jogminimum garantálásával.”- fejezte be.
Az EU-s kisebbégvédelem fontosságát személyes részvételükkel is támogatták a Híd párt kormánytagjai és parlamenti képviselői: Sólymos László, a kormány alelnöke, környezetvédelmi miniszter, Csicsai Gábor, mezőgazdasági államtitkár, Sárközy Irén és Cséfalvay Katalin, parlamenti képviselők, valamint a párt magyar és ruszin polgármesteri, valamint önkormányzati képviselőinek és aktivistáinak 20 tagú csoportja.
A jelentés szövegéről először a LIBE bizottság tagjai szavaznak október elején, amit plenáris ülés követ majd. Itt fog eldőlni, hogy az EP képviselők elfogadják-e a jelentést, ami az Európai Bizottságot egy kisebbségi jogminimum kidolgozására kötelezheti.