Rólam  
  Céljaim  
  Média  

Nagy József,

európai parlamenti képviselő

2012: A legjobban értékelt környezetvédelmi miniszter 2002 óta


STRASBOURGI MEMORANDUM

Szakértői javaslatok - kisiskolák

Szakértői javaslatok az iskolarendszer átszervezéséhez Szlovákiában

 

1. Az anyanyelvi oktatás a hagyományos nemzeti kisebbségek létfenntartásának és fejlődésének kulcsfontosságú feltétele.

 

2. A kisebbségi nyelv oktatásához és elsajátításához, valamint a kisebbségi nyelven történő tanításhoz és tanuláshoz elengedhetetlen a problémamentes hozzáférés az oktatási rendszer minden szintjén, az óvodáktól kezdve egészen a felsőoktatásig.


3. Az államoknak nem szabad arra ösztönözniük a nemzeti kisebbségek tagjait, hogy tanulmányaikat anyaországaikban végezzék, vagy ott éljenek.


4. Az oktatás területén nem létezik „mindenkire szabott“ univerzális megoldás, ennek ellenére az államokat ösztönözni kell a pozitív diszkrimináció alkalmazására a kisebbségi oktatásügyben. Az intézkedések célja a valós társadalmi egyenlőség, a kölcsönös megértés, valamint a többségi és kisebbségi közösségek békés együttélése.


5. Szavatolni kell a helyi kisebbségi iskolai hálozatok megőrzését. Azoknak a személyeknek, akik a hagyományos kisebbségi településeken kívül élnek, ahol jelentős az ilyen személyek száma és ez megvalósítható, meg kell adni a lehetőséget anyanyelvük oktatására és a nyelvükön való tanulásra.


6. A hatóságoknak figyelembe kell venniük a demográfiai fejlődést is, hiszen előfordulhat, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek elhagyják lakóhelyüket, otthonukat. A helyi kisebbségi iskolai hálózatok megőrzése ezért is hatványozottan ajánlott. A minőségi oktatást biztosítő helyi kisiskolák lehetőséget kínálnak a szülőknek, a fiatal családoknak, hogy továbbra is lakóhelyükön maradjanak, hozzájárulva ezzel az itt lévő települések fejlődéséhez.


7. Az államok által bevezetett, kisebbségi nyelvű oktatást érintő intézkedések legyenek rugalmasak, hiszen csak így működhetnek jól. A tömbben, a szórványban vagy az elszigetelten élő kisebbségek esetében különböző megoldások lehetnek életképesek és fenntarthatóak.


8. A kisiskolák rendszerének újjászervezéséhez nélkülözhetetlen a pedagógiai szakértelem. Szakmai kérdés ugyanis, osztályonként hány tanuló szükséges a hatékony és minőségi oktatáshoz.


9. A kisebbségi nyelvű oktatás gyakran a helyi igények következményeként valósul meg, és ezért ösztönözni kell az ilyen igények rendszeres figyelemmel követését. A kérdés tisztán passzív megközelítése az állami szervek részéről nem megfelelő válasz. A szülők és fiatalok tudatos döntéshozását e téren erősíteni és segíteni kell.


10. Hatékony konzultáció szükséges a kisebbségek képviselőivel bármely oktatással kapcsolatos intézkedésről, hiszen azok gyakran közvetlen és nem várt hatást gyakorolhatnak a kisebbségi nyelvű oktatásra. Ne szülessen döntés azok bevonása nélkül, akiket az a leginkább érint.


11. Életképes megoldásokat kell keresni a kisebbségek képviselői, oktatási szakértők, iskolatanácsok, helyi önkormányzatok és az állami szervek közös részvételével.


12. Az iskolák összevonása vagy kihelyezett osztályok létrehozása esetén olyan megoldásokat és tanítási módszereket kell alkalmazni, amelyek kiküszöbölik a kisebbségi közösségekre irányuló negatív hatásokat. Kihelyezett osztályok létrehozása leginkább a nemzeti kisebbséghez tartozó, szórványban élő emberek esetében tűnhet életképes megoldásnak.


13. Iskolabuszok üzemeltetése csak abban az esetben megoldás, ha rövid szakaszokra kell igénybe venniük a diákoknak, s szüleikre nem rónak további terheket.


14. A Teach for All projekt tapasztalataira alapozva létrejöhetne hasonló projekt a kisebbségi iskolák fejlesztésére irányuló olyan aktivitásokkal, mint a diákok mindennapos kommunikációja szlovák anyanyelvű társaikkal. A projekt finanszírozása nem jelenthet további terheket a helyi önkormányzatoknak, iskoláknak.


15, Az alternatív kétnyelvű iskolák bevezetése meggyorsítja az asszimiláció folyamatát – az összevonás elenyésző gazdasági hozadéka mellett ugyanis nagyon rövid idő alatt a nemzetiségi oktatás elsorvasztását eredményezné.


16. A közoktatás decentralizációja helyes döntés volt. Nem értehtünk egyet az oktatási minisztérium által felvetett részleges, vagy teljes „államosítással“, amely egyben az iskolai önkormányzatiság felszámolásával, a hatékony szakmai-szülői-fenntartói hármas megszűnésével járna.


17. A nemzetiségi oktatás jogi kereteinek a megteremtése az oktatási törvényen belül: szóljon külön fejezet a nemzetiségi oktatásról és ez a fogalom jelenjen meg a többi vonatkozó törvényben és rendeletben is.


KINEK JÁR ?
Hol kell kérvényezni?

A Híd párt javaslata alapján január 1-től a 2004. előtt megözvegyülteknek is jár az ÖZVEGYSÉGI nyugdíj

Jogosultság az özvegységi nyugdíjra és a kifizetés feltételei, abban az esetben ha a házastárs 2004. január 1. előtt halálozott el /érvényes 2016. január 1-től./

Az özvegy jogosult az özvegységi nyugdíjra, ha
• a férj 2003. július 1 előtt halálozott el
• az özvegységi nyugdíjra való jogosultság megszűnt 2003. július 1. előtt és
• megfelel a férj halála idején érvényes feltételeknek és előírásoknak, , melyek szerint joga van az öregségi nyugdíj kifizetésére, azaz megfelel a következőknek:
• invalidba került
• felnevelt legalább 3 gyereket
• betöltötte a 45 évet és felnevetl két gyereket vagy
• betöltötte az 50 évet.

Az özvegy nem jogosult az özvegységi nyugdíj kifizetésére, ha<tovább>






Kedves iskolaigazgatók és iskolafenntartók,
pedagógusok, polgármesterek és szülők!

A kisebbségi oktatás és a kisiskolák nem csak Szlovákiában vannak veszélyben. Ezért Nagy József, a Híd európai parlamenti (EP) képviselője az EP Kisebbségi Munkacsoportjának támogatásával és több neves nemzetközi kisebbségvédelmi intézmény együttműködésével Európai Uniós nyilvános vitafórumot szervez, amelyre minden érdeklődőt tisztelettel meghív.

2016. február 2-án, 16:00 órai kezdettel az EP strasbourgi épületében

“Hogyan lehet megóvni a nemzetiségi kisiskolákat,
legjobban bevált gyakorlatok az EU-ban”

Tudatosítva a nyáron kieszközölt 1 éves halasztás közelgő lejártát és az iskolai beiratkozások határidejét (március 31), kérjük a szakembereket és az érintetteket, hogy lehetőségeik szerint járuljanak hozzá ezen nemzetközi egyeztetés létrejöttéhez.

Az EU-ban legjobban bevált gyakorlatokról és a hazai politikai és szakmai viták során felmerült lehetőségekről (kiemelt állami támogatások, kihelyezett osztályok, összevont iskolák, iskola buszok, stb.) fogunk neves nemzetközi...  <tovább>

 


7500 fiatal Strasbourgban és te is ott lehetsz

Pályázat az európai politika iránt érdeklődő fiatalok számára - EYE 2016 (European Youth Event - EYE). Minden európai parlamenti képviselő 10-10 fiatalt nevezhet be költségtérítéssel erre a rendezvényre.

 

A 2016-os EYE mottója: „Együtt képesek vagyunk változásokat elérni”. Nagy József a IUVEN, a Híd ifjúsági szervezetével közösen januárban pályázatot hirdet a 10 betölthető helyre az európai politika iránt érdeklődő 18-30 év közti fiatalok számára. A nyertesek költségtérítéssel utazhatnak Strasbourgba.
Az Ifjúsági találkozón viták, meghallgatások, workshopok és eszmecserék lesznek az EU-s döntéshozókkal a következő öt téma köré szervezve:
1, Háború és béke- mit lehet tenni a béke érdekében?
2, Érdektelenség vagy aktív részvétel - mitől működik jól a demokrácia?
3, Kirekesztés vagy hozzáférés - hogyan csökkenthető a fiatal munkanélküliek száma?
4, Stagnálás vagy innováció - milyen lesz a munka világa a jövőben?
5, Siker vagy bukás- új utak egy fenntartható Európáért?

Részvételi szándékodat a vetélkedőn jelezd január 10-ig a skeppeu@gmail.sk email címen.  <tovább>

 


Nagy József: Nem hagyhatjuk, hogy Nagyszombat megye kisemmizze a régiónkat

 

A Dunaszerdahelyi és a Galántai járás iskolái, útjai és kultúrintézményeinek a fejlesztésére a jövő évben 40% helyett ismét csak 22%-ot javasolnak.

 

A nagyszombat megyei hivatal csak 2,2 millió eurót javasol a jövő évi több mint 10 milliós befektetési költségvetésből a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásnak együttesen. A Híd továbbra is kiáll a fejlesztések igazságos elosztása mellett, ezért Nagy József képviselő írásban kérte a két túlnyomóan magyarlakta járás 22%-os részesedésének megemelését. A déli járások ugyanis a megye lakosságának a 40%-át teszik ki. 

 

“Elfogadhatatlan, hogy megyei hivatal ismét fele annyi pénzzel számol számunkra, mint amennyi járna a lakossági arány szerint, nem beszélve az eddigi felhalmozott hátrány visszabillentéséről. Mi továbbra is azt szeretnénk hogy a 40%-nak járjon 40% és ez nem csak elvi kérdés, mert egyre jobban visszacsúszik a régiónk, lemaradnak az iskoláink és méginkább elköltöznek a fiatalok, erősödik az asszimiláció.  A 2016-os megyei költségvetést ilyen arányokkal elfogadhatatlan és érdekelne, hogy Berényi József alelnök vajon elégedett-e a hivatala által beterjesztett javaslattal. A 40% -os követelés benne volt az MKP választási ígéretei közt 2009-ben.” mondta el Nagy József a pénzügyi és a szociális bizottság szavazása előtt.

 

A megyei hivatal javaslata szerint csak 1,1 millió  azaz 17% lesz a két járásban felhasználva az úthálózatra tervezett 6,6 millióból, ami az igények alig egynegyedét fedezi, míg a többi járás átlaga a duplájára rúg. A középiskoláknak jövőre is csak a közös pénz 29%-t, a kulturális befektetések területén pedig csupán a 21%-ot kapják a 40% helyett. Egyedül a szociális otthonokra jutott arányos támogatás, 39%.

 

“A bizottsági ülésekre írásos formában is beterjesztettem a módosító javaslatomat, kérve a hivatalt, hogy dolgozza át az anyagot és egyenlítse ki az ismétlődő, a hivatal számára már sajnos megszokott elosztási arányt. Sajnos a Híd ellenzékben van, de bízom benne, hogy a medializáció után a Smerrel együtt kormányzó MKP képviselői csatlakoznak a javaslatomhoz. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a megye majdnem ugyanennyit, 2,1 millió eurót  kapott a két járási kórházunk eladásáért.”- mondta Nagy József Nagyszombat megyei és európai parlamenti képviselő.

 

A Híd már 2013-ban bírálta a megye régi vezetését a méltánytalan befektetési elosztásért és a langyos érdekképviseletért. A 2009-2013 választási időszak 4 éve alatt a középiskolák fejlesztésére csupán 17%-ot juttatott a megye a két járásának, miközben itt található a legtöbb középiskola, a kulturális létesítményekbe pedig csak 13%-ot tettek a megye ez irányú költségvetéséből a 40% helyett. A kamionforgalommal kiemelten terhelt úthálózat javítására az evidált szükségletek csupán 22%-át teljesítette a két déli járásban a megye az elmúlt ciklusban, és ez a trend ma is folytatódik. 

 

A megye Dunaszerdahelyi és Galántai járásáért felelős alelnöke Berényi József, MKP elnök.

 

Táblázat 1.

 

Táblázat 2.

 

Táblázat 3.

 

Táblázat 4.

 

Táblázat 5. letöltés (pdf)

 

 


Nagy József a kompmutyiról: Ha van alagút, nincs „tunel”

A Vajka és Keszölcés közt közlekedő komp körül kialakult botránnyal kapcsolatban Nagy József, a Híd volt környezetvédelmi minisztere, mai európai parlamenti képviselője nyilatkozott.

 

Szerinte az 50 millió eurós kompbotrány a kormány eddigi legnagyobb sikkasztása és keserű vigasz, hogy az eredményét a csallóköziek élvezhetik. “Hihetetlenül arrogánsnak tartom, hogy a Smer az érintett falvak polgármestereinek zsarolásával, a komp leállításával kényszeríti ki, hogy védelmezzék ezt az arcátlan lopást.”

  <tovább>

 


Nagy József: Több Európára van szükségünk.

globális problémák, az éghajlatváltozás és a regionális túlnépesedés, az ezzel járó ivóvízhiány és népvándorlás, az energiafüggőség, a nemzetközi terrorizmus és az adóelkerülés– ezekkel egyetlen európai nemzetállam sem tud önállóan megbirkózni. A görög, de sok más tagország adósságtörlesztésének kilátástalansága és a mai migrációs fejetlenség is arra mutat rá, hogy Európának döntenie kell: vagy tovább halad az integráció útján, vagy lassan szétesik és pár évtized múlva az öreg kontinens nem lesz más, mint egy lepusztult turista desztináció. 

MIGRÁCIÓ: A szolidaritást a felelősséggel kell ötvözni  <tovább>

 


KITŰNŐ hír az allergiások számára, rossz hír a hanyag tulajdonosoknak.

A múlt évtől kötelező a PARLAGFŰ irtása saját területen. Ellenkező esetben az önkormányzatok likvidálhatják akár idegen tulajdonban levő földterületen is a tulajdonos költségére!! Itt az idő ránézni a birtokunkban levő területekre...   <tovább>

 


Tarthatatlan a helyzet a Földközi-tengeren és a befogadás könnyítése még ronthatja!

A kvótarendszert inkább a költségek és nem a menekültek elosztására kell kialakítani és csak a háborús üldözöttekre vonatkozzon, akik nem akarnak itt maradni. A bevándorlás maradjon tagországi jogkör, amíg a szociális ügyek nem lesznek egységes EU szinten biztosítva.  <tovább>

 


Nagy József Brüsszelben Malina Hedvig érdekében figyelmeztette Szlovákiát

„Azt hinné az ember, hogy az Európai Unióban a koncepciós perek ideje lejárt. Szlovákiában sajnos nem ez a helyzet.” – hívta fel a figyelmet a Hedviga-ügy abszurditására Nagy József, a Híd párt EP képviselője a február 9-én Strasbourgban megtartott beszédében.<tovább>

 


A kisebbségi jogok a konfliktus-megelőzés eszközei

Az európai politikáért felelős munkacsoport ülésén Nagy József, a HÍD EP képviselője az őshonos kisebbségek jogairól terjesztett be módosító indítványt a Néppárt őszi madridi kongresszus-dokumentumához.  <tovább>

 


A víz közkincs, nem pedig árucikk

Nagy Józsefet, a Híd EP képviselőjét nevezték ki az Európai Parlament petíciós bizottságában a „Jog a vízhez - Right2Water” című dosszié néppárti felelősének. A volt környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: „Nem szabad az ivóvizet egyszerű árucikként kezelni. A víz közkincs, s ehhez méltóan kell megbecsülnünk.”  <tovább>

 


Nagy József kétlépcsős kisebbségi EU-s politikát javasolna

Egyhangú néppárti támogatás a kisebbségjogi közmeghallgatás mellett

 

Az Európai Parlament LIBE szakbizottságának  néppárti előkészítő ülésén egyhangúan támogatták a Nagy József (Híd) kezdeményezte közmeghallgatás tartalmi koncepcióját. Az őshonos kisebbségekről szóló meghallgatásra 2015. április 22-én kerül sor az Európai Parlamentben.  <tovább>

 



Nagy József uniós szintre vinné az őshonos kisebbségek ügyét

BRÜSSZEL | Először kerül be az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az Európai Parlament szakmai ügymenetébe - hívta fel erre a figyelmet szerdai közleményében Nagy József, a Híd EP-képviselője.

 

A politikus hivatala tudatta: Nagy József még szeptemberben javaslatot nyújtott be az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének felkarolására. A néppárti frakció pedig 2014. december 9-i munkacsoport-ülésén döntést hozott arról, hogy az Európai Néppárt frakciója felvállalja az erre irányuló javaslatot. 
"Képviselővé választásomkor abszolút prioritásként tűztem ki azt a célt magam elé, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében a mandátumom ideje alatt mindent elkövessek egy európai kisebbségi minimum eléréséért. <tovább>

 


Állva tapsoltak Ferenc pápa beszéde után az Európai Parlamentben

Az Utoljára 26 évvel ezelőtt, 1988-ban II. János Pál pápa látogatott el az Európai Parlamentbe, akinek a fellépése előrelendítette az akkori, Kelet- Európai rendszerváltást.

 

“Európa bátran vállalja múltját és bizalommal tekintsen a jövőbe! Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója.” – mondta Ferenc pápa az Európai Parlamentben. „El kell mélyíteni az emberi jogok kultúráját” – fogalmazott, és elítélően szólt arról, hogy még ma is előállnak olyan helyzetek, amikor emberekkel úgy bánnak, mint tárgyakkal. <tovább>


Eltűnnek az ingyenes műanyag zacskók az üzletekből


Tisztább és egészségesebb lesz a környezetünk és olcsóbb is bevásárlásunk, ha a szatyrot otthonról hozzuk. Úgy, ahogyan az megszokott volt 20 évvel ezelőtt. Ma már, törvény nélkül is több áruházlánc így működik Szlovákiában.

 

Az év végén az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában megszavaztuk azt a javaslatot, amely alapján lényegesen csökkentenék az üzletekben és a bevásárló központokban ingyen vagy minimális összegért a vásárlónak adható műanyag tasakok számát. Jelenleg ugyanis átlagosan minden uniós polgár évente 198 vékony műanyagszatyrot használ el. <tovább>

 


Nagy József: Nem csökkennek a mezőgazdasági támogatások 2015-ben

Nem hagytuk cserben a gazdákat az uniós költségvetésben.

 

Nagy József, a Híd párt EP képviselője a 2015. évi uniós költségvetés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés agrárfejezetének csökkentése elfogadhatatlan a józan gondolkodású európaiaknak. Az EP szerdán ennek szellemében is szavazta meg a jövő évi büdzsét. 
A képviselő hozzászólásában idézte az Európai Bizottság javaslatát, mely a közvetlen kifizetéseknek az EU 2015. évi költségvetés agrárfejezetén belüli csökkentésére vonatkozott. <tovább>


Az Európai Parlamentben a kisebbségi kultúra pénzügyi támogatása

A folyamatos és aránytalan támogatáscsökkenést és a pénz elosztásának formáját bírálta Nagy József a Strasbourgban december 15-én elmondott beszédében.

 

Tisztelt képviselőtársaim,

Sajnos arról kell beszámolnom, hogy hazámban, Szlovákiában az utóbbi 2 évben radikálisan és indokolatlanul csökkent a  kisebbségi kultúrák állami támogatása. 
Nemcsak az összeg bizonytalan évről évre, hanem legújabban a kormányzat nagy önkénnyel dönt a pénz elosztásáról és gyakran figyelmen kívül hagyja a bevált projekteket és ignorálja a számarányokat is az egyes kisebbségek közt.  <tovább>


Megalakult az EP-ben a Minority Intergroup

December 18-án, Strasbourgban teltházas tárgyalóteremben alakult meg újra az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportja, a Minority Intergroup.

 

Ez egy olyan kisebbségi témákkal foglalkozó csoport, amely az összes politikai pártból és frakcióból azokat a képviselőket tömöríti, akik érdeklődünk vagy érdekeltek vagyunk a nemzeti kisebbségek ügyeiben. <tovább>


Nem lesz több uborkagörbületi törvény

A néppárti képviselők eltörölnék a felesleges EU-s előírásokat.

 

Nagy József, a Most-Híd EP-képvieslője közölte, hogy a határozat alapján nem fognak új uniós előírások életbe lépni, ha nem kapnak beleegyező támogatást a Hatásvizsgálati Testülettől. Az Európai Néppárt (EPP) képviselői az Európai Parlament (EP) múlt heti ülésén javasolták az Európai Bizottságnak, hogy vegye komolyan a felesleges uniós előírások eltörlését. <tovább>


 

Köszönöm a bizalmat a Híd párt nevében.

Ígérem, hogy továbbra is a választóink érdekeit fogom képviselni a parlamentben.

 

 


Eskütétel

Legfrissebb cikkek
Kisiskolák: strasbourgi fórum az európai megoldásokról

Strasbourgi vitafórumra invitálja az oktatási szakmát Nagy József EP-képviselő. Eddig több neves nemzetközi és hazai előadó és több mint 100 iskolaigazgató jelezte részvételét.

„A kisiskolák megmentéséhez a legjobb európai gyakorlatokon nyugvó, fenntartható modellre van szükség, melynek finanszírozása törvényileg garantált és így uniós forrásokból is lehetne rá meríteni a mai gyakorlattal szemben. Üdvözlöm a magyarországi felajánlást is, de az egy évre szóló, garancia nélküli ígéret sajnos nem jelent megoldást” – nyilatkozta Nagy József EP-képviselő (Híd/EPP), aki szerint ma nem gyorstalpaló átképzéseket, hanem a négy, illetve kilencéves oktatás finanszírozását kell megoldani.

Működő rendszer kell

A képviselő szerint olyan tartós és működő rendszert kell bevezetni, amely évtizedekre fenntartható és előrelátható az önkormányzatok, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt. A tavaly kieszközölt egyéves haladék hamarosan lejár, közeledik a beiratkozások ideje, így márciusig van reális lehetőség arra, hogy életképes cselekvéstervet nyújtson be a szakma. Ehhez kíván Nagy József képviselő tapasztalati anyagok formájában, szaktekintélyek ajánlásaival és egy közös memorandum elkészítésével nemzetközi hátszelet biztosítani.

„A választásokat is figyelembe véve éppen most van itt az ideje, hogy konkrét cselekvéstervet javasoljunk a leendő új kormánynak. Kulcsfontosságú a szakmaiság, ezért szeretném, ha a február első hetében tartott rendezvényen a nemzetközi és hazai szakértők mellett az érintettek is hallatnák a hangjukat” – fogalmazott az EP-képviselő. Strasbourgban a szakma csúcsa lesz jelen, és a rendezvényre meghívást kaptak a téma legfőbb szlovákiai szakértői és érdekeltjei, iskolaigazgatók, polgármesterek, iskolafenntartók, pedagógusok és a szülők képviselői is.

Nemzetközi szaktekintélyek

Az ünnepek alatt a meghívott szakértők nagy része visszaigazolta a részvételt, köztük a kisebbségi jogok egyik legnagyobb európai szaktekintélye, a frankfurti jogászprofesszor Rainer Hofmann, valamint a finn kisebbségi oktatáspolitika szakértője Markko Kallonen.

A rendezvényen a Bolzánói Európai Akadémia (EURAC) kisebbségkutató intézetének munkatársa a dél-tiroli gyakorlatot elemzi majd, a szervezők meghívását elfogadta Brigitta Busch bécsi professzor asszony is, aki az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének megfigyelő szervének szakértője. A hazai szakértők közül eddig Vančo Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának adjunktusa, az iskolaügyi minisztériumból Szőköl István a Komáromi Pedagógiai Módszertani Központ vezetője valamint Prékop Mária a Híd oktatási szakértője jelezték részvételüket a konzultációban.

„Külön öröm számomra, hogy ez idáig már több mint 100 polgármester és iskolaigazgató is vállalta, hogy tapasztalatait és elvárásait megosztja a szakmai fórumon. Meggyőződésem, hogy gyerekeink jövője nem függhet a politikai széljárástól” – zárta nyilatkozatát a Híd EP-képviselője. 

 

 

7500 fiatal Strasbourgban és te is ott lehetsz

www.nagyjozsef.sk 2015.12.29.

Pályázat az európai politika iránt érdeklődő fiatalok számára - EYE 2016 (European Youth Event - EYE). Minden európai parlamenti képviselő 10-10 fiatalt nevezhet be költségtérítéssel erre a rendezvényre.

A 2016-os EYE mottója: „Együtt képesek vagyunk változásokat elérni”. Nagy József a IUVEN, a Híd ifjúsági szervezetével közösen januárban pályázatot hirdet a 10 betölthető helyre az európai politika iránt érdeklődő 18-30 év közti fiatalok számára. A nyertesek költségtérítéssel utazhatnak Strasbourgba.
Az Ifjúsági találkozón viták, meghallgatások, workshopok és eszmecserék lesznek az EU-s döntéshozókkal a következő öt téma köré szervezve:
1, Háború és béke- mit lehet tenni a béke érdekében?
2, Érdektelenség vagy aktív részvétel - mitől működik jól a demokrácia?
3, Kirekesztés vagy hozzáférés - hogyan csökkenthető a fiatal munkanélküliek száma?
4, Stagnálás vagy innováció - milyen lesz a munka világa a jövőben?
5, Siker vagy bukás- új utak egy fenntartható Európáért?

Részvételi szándékodat a vetélkedőn jelezd január 10-ig a skeppeu@gmail.sk email címen.

 

 

PARLAMENTI LÁTOGATÓ CSOPORTOK

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Újabb szakmai találkozóra hívja a magyar pedagógusokat Nagy József Strasbourgba. A szeminárium témája a kisebbségi alapiskolai oktatás leginkább bevált szervezési gyakorlatai az EU-s tagországokban.

A nagyon fárasztó buszozás ellenére óriási az érdeklődés a két napos strasbourgi illetve a brüsszeli parlamenti látogatások iránt. 2015-ben 110 és 2014-ben 55 résztevő utazhatott, akiknek ezúton is megköszönöm az érdeklődést és főleg a fáradozásukat. A parlament segítségével szakmai vagy politikai rendezvényekkel egybekötött látogatások szervezhetők, s így az egész ország területéről ingyenesen eljuthatnak az Európai Parlamentbe mindazok, akik érdeklődnek az uniós politika vagy egyes szakterületeim iránt. 

Kérem, figyeljék a www.nagyjozsef.sk weboldalon és a facebookon a közleményeket vagy mailben jelezzék érdeklődési körüket.

 

 

GYAKORNOKI PROGRAM 2015

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

A 2015-ös évben 17 európai parlamenti gyakornok dolgozott 1 illetve 2 hónapot az irodánkban. Újabb pályázat áprilisban a Facebookon.

 

Megérte az igényes pályázati szűrést megszervezni, mindannyian tehetséges, szorgalmas és felkészült fiatal emberek voltak. Biztos vagyok benne, hogy mindegyikükről fogunk még hallani az életben! Újabb gyakornoki pályázatot áprilisban tervezünk meghirdetni, ismét havi 1.000 Eurós fizetéssel, 24 személy számára. A sikeresek pályázók az azt követő másfél éven belül kapnak lehetőséget 1 vagy 2 hónapos kiküldetésre. Kedves Tóth Edina, Ružička Tímea, Zsilla Gellért, Galovics Gergely, Kovács Margaréta, Sátor Tünde, Kovács Erika, Szapu Zsófia, Varga Csilla, Héger Tamás, Zátori Anita, Bíró Evelin, Kalina Ádám, Koczó Alexandra, Madarász Szilvia, Bugár Csilla és Orosz Előd.

Köszönjük a segítséget és sok sikert!

 

 

SOLYMOS: Kormányra kerülve meglesz!

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Az átlátható finanszírozás eszköze lehet a Kisebbségi Kulturális Alap

Fél éves munka eredményeképpen a parlament novemberben vitatta meg Híd alelnöke, Solymos László által beterjesztett, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot.

 

Ugyan a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását sajnos végül nem szavazta meg a parlament, már az is nagy sikernek tekinthető, hogy eddig eljutottunk. A kisebbségi kultúra finanszírozása stabilabbá és kiszámíthatóbbá válna az eddigiekhez képest, és a jelenlegi támogatás megtöbbszöröződne minden egyes kisebbség számára az évi 8 millió euróra megnövelt költségvetésnek köszönhetően. A javaslat előkészítésénél négy fordulóban egyeztettünk a kisebbségi kulturális szervezetekkel és a kultúrában dolgozó hazai szakemberekkel, beleértve Bárdos Gyulát, a Csemadok elnökét, az MKP elnökségi tagját is. Az Alapban az összes kisebbség, így a magyar is, önállóan rendelkezhetne a neki jutó pénzzel egy‐egy Kisebbségi Kulturális Tanács által, így többé nem kellene egymással egyeztetniük a kulturális támogatásokról. Elkerülnénk a határidők felesleges csúszását és a múltbéli zavaros elbírálásokat.

 

Budapest - menekültválság és terrorizmus

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Politikai szimpózium pár nappal a párizsi merényletek után

A Konrad Adenauer és a Polgári Magyarország Alapítvány szervezte politikai eszmecserén az Európai Néppárt regionális pártjai vettek részt Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából.

 

Az Európai Parlament EPP-s képviselőinek legfrissebb álláspontját tolmácsolhattam a teendőkkel kapcsolatban a résztvevőknek. Össze kell kapcsolni a belügyi szolgálatok működését, ellenőrizni kell a Schengen külső határait, lehetővé kell tenni a kódolt üzenetek indokolt feltörését, a repülőutas nyilvántartást nemzetközileg meg kell osztani, leállítani a radikális moszlim imámokat, felderíteni és felszámolni az illegális fegyverkereskedelmet, kioltani a terrorizmus finanszírozásának forrásait és kiszűrni a menekültek közül a veszélyes egyéneket, le kell állítani a szociális rendszerekből adódó migrációs szívóhatást és tartózkodni kell a kollektív bűnösség elvétől, a migránsok és a terroristák egy csoportként kezelésétől verbális szinten is. Megállapítottuk, hogy az Európai Bizottságnak és Parlamentnek van a legátfogóbb megközelítése, hiszen messze túllát a határokon, de kompetencia hiány miatt képtelen befolyásolni a történéseket.

Fotó: Szecsődi Balázs

 

Ismét Párizzsal gyászol a világ.

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Egyesíteni kell az eszközeinket és visszaállítani a rendet

Képviselőtársaimmal decemberben közösen beterjesztettem egy a terroristák elleni összefogásra buzdító írásbeli politikai nyilatkozat-javaslatot, amelyről ha megkapja a megfelelő támogatást, szavazni fog a parlament.

 

A mai radikális helyzet radikális lépéseket kíván. Ne csak a polgárok szabadságjogainak a korlátozása legyen a megelőzés eszköze. Az állami egoizmus és az együttműködéstől való idegenkedés, titkolózás és bizalmatlanság feloldása sokkal hatékonyabb fegyverünk lehetne a terroristák ellen. Nem szükséges leírnom a már medializált bizarr helyzetek sorozatait, amikor bohócot csinálnak a bűnözők, a terroristák a bűnüldözőkből. Érthetetlen módon minimális az együttműködés, az információcsere még a tagállamon belül működő szervek között is. Nem kisebb ezért a célunk, mint a fegyveres erők és titkosszolgálatok együttműködése és információcseréje az EU-n belül és valamilyen szinten a külső partnereinkkel is, kiemelten említve az USA-t, Oroszországot és Kínát is. Külön pontban javasoljuk az ember csempész hálózatok ellen irányuló összefogást, hiszen ez az illegális migráció és talán a terrorizmus melegágya és pénzügyi háttere is. Az állásfoglalást az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak címezzük.

 

Nem telepítenék sehova menekülteket

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Durván indul a kampány. Nagy József válasza a rágalomhadjáratra.

“Remélem a szlovákiai magyarok ezután sem lesznek vevők a mocskolódásra és pánikkeltésre, amivel a vianovás ifjú Cziprusz próbál magának az MKP listán szavazatokat szerezni.”

 

Azt, hogy hazugságokkal mocskolódnak a HÍD ellen, már megszoktuk. De nem bírom elviselni, ha a gyerekeimet azzal bántják, hogy hibridek, mert az anyjuk szlovák, miközben mind a négyen magyar iskolába járnak. A másik, ha nethuligánok olyan dolgokat idéznek tőlem, amit soha ki nem mondtam. Még ha abszurdum is a rágalom, akkor is szeretném közölni, hogy sem Nagy József, sem a HÍD nem akar senkit sehova betelepíteni! Színtiszta hazugság az egész. Bármilyen betelepítéshez a települések lakosságának a véleményét kell figyelembe venni! Ezt sem Brüsszelből, sem Pozsonyból nem szabhatják meg. Azt is elmondtam az egyetemen, hogy nem kizárt, hogy létezhet település itt is, ahogyan sok ilyen létezik Németországban, amelyek lakosai láthatnak értelmet abban, hogy tisztességes, alkalmazkodni képes és hajlandó idegeneket fogadjanak be számukra elfogadható létszámban. Ezt sem kényszeríteni, sem kizárni, sem ösztönözni nem szabad.

 

Érsek: Induljon jövőre az R7 építése!

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Nem várhatunk a Juncker alapra vagy az uniós pénzekre 2023-ig

Köztudott, hogy a Dél-Szlovákia számára létfontosságú R7 gyorsforgalmi utat a kormány PPP-projekt, magántőke bevonásával akarja megépíteni. A halasztással akár 10 évet is veszthetnénk.

 

Az uniós alapokat a már épülő autópálya-szakaszok befejezésére használják fel, így csak 2023 után lenne időszerű az R7 elkezdése, ami teljesen elfogadhatatlan. Az ún. Juncker-alap kihasználása nem rossz ötlet, de egyelőre senki sem tudja, mikor és milyen feltételekkel lehet erre a forrásra pályázni. “Mi csallóköziek viszont tudjuk, hogy mit jelent reggel-este másfél óráig araszolni 10 kilométeren. A helyzet tarthatatlan és 2023-ig semmiképpen sem lehet elnapolni az építkezést, hanem azt jövőre mindenképpen el kell kezdeni” - nyilatkozta Érsek Árpád a Híd parlamenti képviselője, volt közlekedésügyi államtitkár. “Remélhetően a közbeszerzési pályázat lenyomja a költségeket és a szakértők alaposan körmére néznek a Smer-SD holdudvarának, hogy csak a tényleges költségeket számolhassák fel. De a fürdővízzel együtt nehogy kiöntsük a gyereket is! Jövőre végre kezdődjék meg az évek óta várt R7-es építése!”-mondta Érsek.

Foto: Somogyi Tibor

 

Nagy József: A Smer ismét ellopta a Híd törvényjavaslatát

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Nagy József, a Híd európai parlamenti képviselője szerint a Smer egy újabb törvényt lopott el a Hídtól. Nagy még 2014. májusában beterjesztette a szociális biztosításról szóló törvény módosító javaslatát, amellyel törölte volna az özvegyi nyugdíjak közti diszkriminatív különbségeket.

 

A Smer akkor lesöpörte a javaslatot az asztalról, most pedig, a választások előtti utolsó parlamenti ülésen, saját javaslatként fogadta el. Az elpocsékolt idő alatt minden özvegy legalább 2 84 eurót veszített el.

„Ezt az igazságtalanságot minden nyugdíjas találkozón megemlíti valaki. Előterjesztettem 10 ezer támogatói aláírást is, de a Smer mégsem hagyta jóvá a javaslatom. Elmondásuk szerint erre nem volt elegendő anyagi háttér, viszont az ingyenes vonatok a külföldi nyugdíjasok számára is közlekedtek“- jelentette ki Nagy József.

A változás több mint 10.000 rokkantnyugdíjast, vagy fiatal korában megözvegyültet érint, akik emiatt havi 136,50 eurót veszítenek, ellenben azokkal, akik 2004 után özvegyültek meg. A Híd javaslata már 2014. szeptemberétől érvénybe léphetett volna. „A Smer csak a választások előtt tesz a polgárokért, és ez szomorú tény, mivel az elpocsékolt idő alatt legalább 2184 euróval rövidítették meg az özvegyeket. Ezzel, több mint valószínű, hogy a kampányrendezvényeken nem dicsekednek majd“ - mondta Nagy József.

A választások előtt az utolsó pillanatban, Viliam Jasaň módosító javaslata által, az özvegyek 2016. január 1-től újra jogosultak lesznek az özvegyi nyugdíjra. Eltekintve attól, mikor lettek teljesítve a törvény által megszabott feltételek, mint például a rokkantság kezdete, az 50 éves kor, vagy a nyugdíjaskor betöltése. Úgy, ahogy ezt a Híd 2014-ben javasolta.

Kedves iskolaigazgatók és iskolafenntartók, pedagógusok, polgármesterek és szülők!

A kisebbségi oktatás és a kisiskolák nem csak Szlovákiában vannak veszélyben. Ezért Nagy József, a Híd európai parlamenti (EP) képviselője az EP Kisebbségi Munkacsoportjának támogatásával és több neves nemzetközi kisebbségvédelmi intézmény együttműködésével Európai Uniós nyilvános vitafórumot szervez, amelyre minden érdeklődőt tisztelettel meghív.

2016. február 2-án, 16:00 órai kezdettel az EP strasbourgi épületében

“Hogyan lehet megóvni a nemzetiségi kisiskolákat,
legjobban bevált gyakorlatok az EU-ban”

Tudatosítva a nyáron kieszközölt 1 éves halasztás közelgő lejártát és az iskolai beiratkozások határidejét (március 31), kérjük a szakembereket és az érintetteket, hogy lehetőségeik szerint járuljanak hozzá ezen nemzetközi egyeztetés létrejöttéhez.

Az EU-ban legjobban bevált gyakorlatokról és a hazai politikai és szakmai viták során felmerült lehetőségekről (kiemelt állami támogatások, kihelyezett osztályok, összevont iskolák, iskola buszok, stb.) fogunk neves nemzetközi szakemberekkel konzultálni az Önök és  más országok kisebbségi szakértői jelenlétében és bevonásával. A rendezvényből fakadó következtetéseket egy memorandumba foglalva az EU összes kisebbségi oktatással foglalkozó állami és civil szervezetének kézbesítjük, hogy további hivatkozási alapot adjunk nem csak a szlovákiai, de romániai, balti és más EU-s kisebbségi oktatás megóvásához is.

A rendezvény kiindulási elvei:
1, A kisebbségek védelme és fennmaradása az unió egyik alapértéke.
2, A kisebbségek fennmaradásának az egyik alappillére a kisebbségi oktatás fenntartása.
3, Alapelv, hogy az állam ne motiválja a kisebbségeket az elköltözésre.
4, Éppen ezért a kisebbségi iskolának minél közelebb kell lennie a kisebbség lakhelyéhez.
5, Az oktatás közelsége kulcskérdés a fiatal családok maradásának, letelepedésének szempontjából.
6, Ha a fiatalok a kisebbségi régiókban maradnak, ezzel hozzájárulhatnak a régió fellendüléséhez, amely a kisebbségek fennmaradásának második fontos alappillére.
7, EU prioritás olyan pénzügyi eszközök kialakítására motiválni a tagállamokat, hogy az oktatás, ezen belül a kisiskolák fenntartását ne a gazdasági racionalitás szempontjából értékelje. Ehhez szeretnénk felállítani lehetőségeket az EU kohéziós költségvetésében.

Nagy József EP-képviselő irodája 53 szakmai résztvevő jelenlétét biztosíthatja február első hetében költségtérítéses, buszos, 3nap/2 éjszakás, parlamenti látogatással egybekötve.

Elsősorban a témakörrel foglalkozó iskolaigazgatók, kiemelten az érintett kisiskolák igazgatóinak és az iskolák fenntartóinak, a polgármesterek jelentkezését várjuk.

Részvételi szándékukat kérem, jelezzék január 10-ig: skeppeu@gmail.com  
Kontaktszemély: Pálinkás Éva, +421904905977

A képviselői kereten kívüli individuális részvétel esetében is szükséges az EP-be való hivatalos beléptetés, ezt minimum 2 héttel a rendezvény előtt kérjük jelezni Nagy József irodájának, amely majd a beléptetést intézi. A rendezvényről online videofelvétel készül, a memorandumot kézbesítjük. (Az időpontok változásának jogát fenntartjuk.)

Nagy József: A Smer ismét ellopta a Híd törvényjavaslatát

Nagy József, a Híd európai parlamenti képviselője szerint a Smer egy újabb törvényt lopott el a Hídtól. Nagy még 2014. májusában beterjesztette a szociális biztosításról szóló törvény módosító javaslatát, amellyel törölte volna az özvegyi nyugdíjak közti diszkriminatív különbségeket.

 

A Smer akkor lesöpörte a javaslatot az asztalról, most pedig, a választások előtti utolsó parlamenti ülésen, saját javaslatként fogadta el. Az elpocsékolt idő alatt minden özvegy legalább 2 84 eurót veszített el.

„Ezt az igazságtalanságot minden nyugdíjas találkozón megemlíti valaki. Előterjesztettem 10 ezer támogatói aláírást is, de a Smer mégsem hagyta jóvá a javaslatom. Elmondásuk szerint erre nem volt elegendő anyagi háttér, viszont az ingyenes vonatok a külföldi nyugdíjasok számára is közlekedtek“- jelentette ki Nagy József.

A változás több mint 10.000 rokkantnyugdíjast, vagy fiatal korában megözvegyültet érint, akik emiatt havi 136,50 eurót veszítenek, ellenben azokkal, akik 2004 után özvegyültek meg. A Híd javaslata már 2014. szeptemberétől érvénybe léphetett volna.

„A Smer csak a választások előtt tesz a polgárokért, és ez szomorú tény, mivel az elpocsékolt idő alatt legalább 2184 euróval rövidítették meg az özvegyeket. Ezzel, több mint valószínű, hogy a kampányrendezvényeken nem dicsekednek majd“ - mondta Nagy József.

A választások előtt az utolsó pillanatban, Viliam Jasaň módosító javaslata által, az özvegyek 2016. január 1-től újra jogosultak lesznek az özvegyi nyugdíjra. Eltekintve attól, mikor lettek teljesítve a törvény által megszabott feltételek, mint például a rokkantság kezdete, az 50 éves kor, vagy a nyugdíjaskor betöltése. Úgy, ahogy ezt a Híd 2014-ben javasolta.

A Híd a kisiskolák bezárása ellen az Európai Parlamentben

POZSONY | “A nemzetiségi kisiskolákat ki kell vonni a puszta gazdasági racionalitás alól az egész Európai Unióban. Sok helyen rossz irányba haladnak a tagországok, és habár otthon sikerült egyéves halasztást kieszközölni, a következő tanév rohamosan közeledik és szeretnék további érveket az asztalra tenni ahhoz, hogy megőrizzük a kisiskoláinkat” - nyilatkozta Nagy József hidas képviselő, aki csütörtökön az Európai Parlamentben egy szakmai prezentációra tett javaslatot a Kisebbségi Munkacsoport jövő évi programjába a Híd szervezésben.

 

A szeminárium célja, hogy bemutassa a kisebbségi alapiskolai oktatás leginkább bevált gyakorlatait az EU-s tagországokban.

Az Európai Tanács határozata értelmében az őshonos kisebbségek védelmének alappillérei az anyanyelvi oktatás és a kisebbség lakta régiók etnikai összetételének megőrzése. Fontos alapelv, hogy nem szabad ösztönözni az elköltözést, ezért az anyanyelvi oktatást a kisebbség lakhelyén vagy annak közelében kell az államnak bebiztosítania. Ezzel megelőzhető a fiatal családok elköltözése, a régió elnéptelenedése. Az ottmaradók így hozzájárulnak a kisebbségvédelem másik alappilléréhez, a régió gazdasági fellendüléséhez is.

Mindezt tartalmazza az Európa Tanács 1985 /2014-es határozata: A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában.

“Már a jelentés készítésénél is fontosnak tartottam, hogy minél több pozitív példát és gyakorlati hivatkozást tartalmazzon, amelyek kimutathatóan működnek. Remélem, hogy ezzel a prezentációval nyomatékot adunk az olyan hazai megoldási javaslatoknak, amelyek lehet költségesebbek, de kisebbségvédelmi és régiófejlesztési szempontból igenis hatékonyak.”- zárta Nagy József (HÍD) strasbourgi nyilatkozatát, aki júniusban 52 uniós képviselőtársával közös levélben kérte a szlovák iskolaügyi nminisztert a magyar anyanyelvi órák megtartására.

A Kisebbségi Munkacsoporton jelenlevő Csáky Pál (MKP) a gyűlésen bejelentette, hogy a hidas képviselő javaslatát támogatja és szeretne szakmai kerekasztalt szervezni ugyanitt és ugyanebben a témában.

Nagy József a kompmutyiról: Ha van alagút, nincs „tunel”

A Vajka és Keszölcés közt közlekedő komp körül kialakult botránnyal kapcsolatban Nagy József, a Híd volt környezetvédelmi minisztere, mai európai parlamenti képviselője nyilatkozott.

 

Szerinte az 50 millió eurós kompbotrány a kormány eddigi legnagyobb sikkasztása és keserű vigasz, hogy az eredményét a csallóköziek élvezhetik. “Hihetetlenül arrogánsnak tartom, hogy a Smer az érintett falvak polgármestereinek zsarolásával, a komp leállításával kényszeríti ki, hogy védelmezzék ezt az arcátlan lopást.”

A volt miniszter közleménye szerint a Híd kormányzati idején húszszorosan olcsóbb és akadálymentes megoldást készítettek a Kis-Csallóköz visszakötésére, amit sajnos a smeres Környezetvédelmi Minisztérium lesöpört az asztalról. Nem híd építésről, hanem egy létező alagút megnyitásáról van szó.

“Kevesen tudhatják, de létezik két sokáig eltitkolt, autóközlekedésre is használható alagút a vízmű alatt, a mai komp járatvonala mentén, amelyek eredetileg a csallóközi töltésen átszivárgott víz Dunába való visszavezetésére voltak kiépítve. “A 20 éves üzemeltetési tapasztalat alapján a minisztérium vízügyi szakértőinek beleegyezésével 2012 elején jóváhagytuk az egyik alagút autóközlekedésre való átalakítását” – ismertette a Hidas politikus.

Nagy József szerint a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat az átépítést és a kivezető utak kialakítását 2,3 millió euróra ítélte meg. A tervek szerint ma már nem csak személyautók, de alacsonyabb profilú kisteherszállítók és mentőautók is közlekedhetnének biztonságban és akadálytalanul a vízmű alatt, függetlenül az időjárási viszonyoktól.

“Erről a megoldásról tárgyaltam a községek polgármestereivel és a lakossági fórumokon is nagyon jó visszhangja volt a kézenfekvő megoldásnak. Sokáig nem értettem, hogy többszörös közbenjárásom ellenére sem akarta a Smer a kihasználatlan alagút megnyitását, pedig ezzel könnyítené meg igazán az ott lakók életét és a kompközlekedést csak a nagyobb méretű járművek számára kellene fenntartani.”

“A leleplezett kompmutyi erre a reális magyarázat, hiszen ha van alagút, akkor nincs “tunel”.  Már most hallom a megvásárolt szakértői aggodalmakat, amivel vízügyi, terrorellenes vagy akár hadügyi okokra hivatkozva kizárják az elkövetkező 15 évre az alagút megnyitását. Hacsak a Híd nem kerül kormányra“ – áll Nagy József nyilatkozatában.

Nagy József: Nem hagyhatjuk, hogy Nagyszombat megye kisemmizze a régiónkat

2015. november 19.

A Dunaszerdahelyi és a Galántai járás iskolái, útjai és kultúrintézményeinek a fejlesztésére a jövő évben 40% helyett ismét csak 22%-ot javasolnak

 

A nagyszombat megyei hivatal csak 2,2 millió eurót javasol a jövő évi több mint 10 milliós befektetési költségvetésből a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásnak együttesen. A Híd továbbra is kiáll a fejlesztések igazságos elosztása mellett, ezért Nagy József képviselő írásban kérte a két túlnyomóan magyarlakta járás 22%-os részesedésének megemelését. A déli járások ugyanis a megye lakosságának a 40%-át teszik ki. 

“Elfogadhatatlan, hogy megyei hivatal ismét fele annyi pénzzel számol számunkra, mint amennyi járna a lakossági arány szerint, nem beszélve az eddigi felhalmozott hátrány visszabillentéséről. Mi továbbra is azt szeretnénk hogy a 40%-nak járjon 40% és ez nem csak elvi kérdés, mert egyre jobban visszacsúszik a régiónk, lemaradnak az iskoláink és méginkább elköltöznek a fiatalok, erősödik az asszimiláció.  A 2016-os megyei költségvetést ilyen arányokkal elfogadhatatlan és érdekelne, hogy Berényi József alelnök vajon elégedett-e a hivatala által beterjesztett javaslattal. A 40% -os követelés benne volt az MKP választási ígéretei közt 2009-ben.” mondta el Nagy József a pénzügyi és a szociális bizottság szavazása előtt.

A megyei hivatal javaslata szerint csak 1,1 millió  azaz 17% lesz a két járásban felhasználva az úthálózatra tervezett 6,6 millióból, ami az igények alig egynegyedét fedezi, míg a többi járás átlaga a duplájára rúg. A középiskoláknak jövőre is csak a közös pénz 29%-t, a kulturális befektetések területén pedig csupán a 21%-ot kapják a 40% helyett. Egyedül a szociális otthonokra jutott arányos támogatás, 39%.

“A bizottsági ülésekre írásos formában is beterjesztettem a módosító javaslatomat, kérve a hivatalt, hogy dolgozza át az anyagot és egyenlítse ki az ismétlődő, a hivatal számára már sajnos megszokott elosztási arányt. Sajnos a Híd ellenzékben van, de bízom benne, hogy a medializáció után a Smerrel együtt kormányzó MKP képviselői csatlakoznak a javaslatomhoz. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a megye majdnem ugyanennyit, 2,1 millió eurót  kapott a két járási kórházunk eladásáért.”- mondta Nagy József Nagyszombat megyei és európai parlamenti képviselő.

A Híd már 2013-ban bírálta a megye régi vezetését a méltánytalan befektetési elosztásért és a langyos érdekképviseletért. A 2009-2013 választási időszak 4 éve alatt a középiskolák fejlesztésére csupán 17%-ot juttatott a megye a két járásának, miközben itt található a legtöbb középiskola, a kulturális létesítményekbe pedig csak 13%-ot tettek a megye ez irányú költségvetéséből a 40% helyett. A kamionforgalommal kiemelten terhelt úthálózat javítására az evidált szükségletek csupán 22%-át teljesítette a két déli járásban a megye az elmúlt ciklusban, és ez a trend ma is folytatódik. 

A megye Dunaszerdahelyi és Galántai járásáért felelős alelnöke Berényi József, MKP elnök.

 

áblázat 1.

 

Táblázat 2.

 

Táblázat 3.

 

Táblázat 4.

 

Táblázat 5. letöltés (pdf)

 

 

Történelmi helyett egyszerű vizit

STRASBOURG | 

Történelminek beszédeknek harangozták be, ám végül semmi újat sem adtak, a hosszabb távú vízió pedig teljesen hiányzott belőlük. Egy francia elnök és egy német kancellár közös esete az Európai Parlamenttel.

Helmuth Kohl és Francois Mitterand hetekkel a berlini fal leomlása után tartott közös beszédet az Európai Parlamentben. 26 évvel később újra egy konzervatív német kancellár és egy baloldali francia államfő állt az EP-képvielők elé, ám az alaphelyzet azóta gyökeresen megváltozott: 1989-ban falak omlottak le, majd nagymértékben bővült az EU és mélyült az integráció. Most viszont az utóbbi negyedszázad egyik legnagyobb válsága előtt áll az unió, ráadásul a menekülttéma meg is osztja a közvéleményt.

Amikor hónapokkal ezelőtt Martin Schulz EP-elnök a berlini falbontás évfordulójának emlékére elkezdte szervezni a két vezető politikus meghívását, még nem gondolhatta, hogy beszédük fő apropóját a menekültkérdés fogja adni. Schulz bevezetőjében előhozakodott a múltbeli párhuzammal, történelminek aposztrofálva Angela Merkel és Fracois Hollande közös jelenését, ám az EP-képviselők többsége minimálisan vegyes érzelmekkel hagyta el szerda délután a parlament strasbourgi üléstermét.

Ideológiával tele a padlás

„A mostani feszült helyzetben szükség van a politikai vezetésre, a bátor útmutatásra, és erre nagyon helyesen vállalkozott Angela Merkel. Viszont a mai helyzetben konkrét cselekvési tervet, vagy legalább előtárgyalt lépések bejelentését vártam a tagállamok közt” – mondta a beszéd után lapunknak Nagy József (Híd, EPP) képviselő, aki szerint több egyenes beszédre, kevesebb ideológiára lenne szükség. „Hiszen máig nem sikerült döntést hozni a miniszterek tanácsában a külső határok közös védelméről” – tette hozzá az EP-képviselő.

Csáky Pálnak (MKP, EPP) nem voltak nagy elvárásai a közös beszéd előtt. „A két felszólalás jobb volt, mint amitől tartottam” – mondta lapunknak az EP-képviselő, aki szerint a két vezető politikus alighanem érzékelte, hogy valamit tenniük kell, mivel az emberek kezdik elveszteni az EU problémamegoldó képességébe vetett hitüket.

Halott Dublin
Merkel és Hollande felszólalásában szinte nem volt új elem – akciótervként lényegében az uniós kormány- és államfők tanácsának hetekkel ezelőtti döntéseit ismételték el –, hacsak azt nem vesszük annak, hogy mindketten nagy nyilvánosság előtt, egy mindenki által figyelt és jegyzett beszédben ismerték el: Dublin III. a múlté. Ez az az utóbbi hónapokban sokat ragozott EU-szabály, amely alapján a menekülteket abba az uniós államba kell visszaküldeni, amelyben az EU területére léptek – feltéve, ha ott korábban regisztráltak, vagyis bizonyítható, hogy jártak az adott frontországban. „Jó szándékú volt Dublin III., de nem működik. Új módszert kell bevezetni” – fejtette ki a képviselők előtt a német kancellár.
Emiatt Magyarország is fellélegezhet, hiszen a görögök következetlen regisztrációs politikája miatt sok menedékkérőt Magyarországon vettek jegyzékbe először az EU területén, s ha Németország végre akarná hajtani a dublini rendeletet, akkor menekültek százezreit kellene visszaküldenie Magyarországra.
Arra ugyanakkor nem adtak választ, hogy mi jöhet „Dublin után”. „Ki fog alakulni egy közös problémakezelés menekültügyben. Csak az a kérdés, mikor. Legkésőbb márciusig meg kellene születnie az új rendszernek, mivel akkor, a tél után újra indul a menekülthullám” – véli Csáky Pál.

Nem grillezték Angélát
A beszéd előtt Angela Merkel saját pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésére is elment. Mivel ez zárt ajtós rendezvény volt, többen azt várták, a német kancellár itt majd sajátjaitól jól megkaphatja a magáét. Ez végül nem következett be, pedig Nagy József szerint a néppárton belül is „érezhető az erős német vezető szerep elleni burkolt nemtetszés”. Sőt, menekültkérdésben olykor a német jobboldali EP-képviselők is kritikusak Merkel lépéseivel kapcsolatban.

„Nem alakult ki konfliktushelyzet, hosszabb vitára nem volt idő. A néppártiak nagyjából elfogadták Merkel érvelését” – mondta a zártkörű ülésről Csáky Pál. A lengyelek számon kérték Merkelen, hogy bezzeg a Lengyelországot megkerülve Oroszországot a Balti tenger alatt egyenesen Németországgal összekötő északi gázvezeték bővítésének ügyében (Nord Stream 2) egyáltalán nem szolidáris Berlin Európa keleti felével. A kancellár ezt azzal ütötte el, hogy gazdasági döntés született, amihez állítólag kormányának nem sok köze volt. „Az, hogy Németország gyakran összetéveszti az iránymutatást a dominanciával, még a nagy tagállamok közt is aggodalmat okoz” – véli Nagy József.

Döcögő tandem
A közös beszéddel kapcsolatban azért voltak felfokozott elvárások, mivel a múltban a német–francia tandem az unió motorjának számított. A korábbi évtizedekhez viszonyítva viszont megváltoztak az erőviszonyok: Németország sokak szerint túlságosan erős lett, az elmúlt évek válságaiból is profitálni tudott, míg a francia gazdaság komoly szerkezeti gondokkal küzd, Hollande elnök népszerűsége pedig soha nem látott mélységben van.

Ezt a radikális jobboldali frakciók vezetői – Merkel és Hollande beszéde után a frakcióvezetők reagálhattak tömören – érzékeltették is a francia államfővel. Nigel Farage, a brit UKIP vezetője Franciaország hozzászólását malacvisításnak nevezte, míg Marine Le Pen, a francia szélsőjobb vezére Merkel alkancellárjának, a német birodalom francia tartománya vezetőjének titulálta Hollande-ot. Meglepetésre viszont a francia elnök tűnt energikusabbnak, reakciójában impulzívan védelmébe vette az integráció projektjét, míg Merkel csak konstatálta: Németország és Franciaország kidolgozhat közös álláspontot, de igazi egység csak akkor lesz, ha mind a 28 tagállam együtt lép.

 

Nagy József: Menekültkérdésben a megoldás csak egy erősebb Európa lehet

"Önállóan egyik tagállam sem képes megbirkózni a mai menekültválsággal. Csak az összefogás segíthet." - állítja Nagy József a Híd európai parlementi képviselője portálunkhoz eljuttatott állásfoglalásában.

 

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, kedden a menekültek humanitárius helyzetéről vitáztak. A Híd EP képviselője kemény szavakkal illette Szlovákiát és az uniós politikai időhúzást. Nagy József konkrét lépéseket sürgetett.

"A kvótákról szóló bírósági per Szlovákia szempontjából kontraproduktív, a menekültkérdés megoldása oldaláról pedig felelőtlen időpocsékolás. Azonnali konkrét lépésekre van szükség és nem az eddigi haszontalan színjáték további maszatolására" - fejtette ki a képviselő.

"Elkerülhetetlen az egységes EU-s külpolitika, a közös határvédelem és a Mediterrán-térség békéjének visszaállítása. A tagállamoknak fel kell hagyni egymás és az Unió alibista hibáztatásával és azonnal lépnünk kell egy erősebb Európa felé" - jelentette ki a politikus.

 

Nagy József: Több Európára van szükségünk. A görög és a migrációs krízis is rendszerhiba eredménye

2015. szeptember 24.

A globális problémák, az éghajlatváltozás és a regionális túlnépesedés, az ezzel járó ivóvízhiány és népvándorlás, az energiafüggőség, a nemzetközi terrorizmus és az adóelkerülés– ezekkel egyetlen európai nemzetállam sem tud önállóan megbirkózni. A görög, de sok más tagország adósságtörlesztésének kilátástalansága és a mai migrációs fejetlenség is arra mutat rá, hogy Európának döntenie kell: vagy tovább halad az integráció útján, vagy lassan szétesik és pár évtized múlva az öreg kontinens nem lesz más, mint egy lepusztult turista desztináció. 

MIGRÁCIÓ: A szolidaritást a felelősséggel kell ötvözni

A tagállamok önzősége és az Európai Unió jogkör nélküli tehetetlensége a migrációban bizarr színjátékba fulladt.
A demagógia mindkét végletében átlépte a józan ész határát. Vannak, akik rettegést keltenek és eltúlzott veszélyekre hivatkozva cinikusan elutasítják a segítségnyújtást. Mások pedig a reális lehetőségeket mellőzve mindenkit behívnának. Minősíthetetlen, ha egyes politikusok kijelentéseikkel és igéreteikkel a csábító szociális biztonság reményében életveszélyes útra bátorítják a jobb életre vágyókat. Legyenek azok szerencsétlen háborús menekültek vagy rámenős gazdasági migránsok,akik csak élnek azzal a lehetőséggel, amit megengedünk, felkínálunk nekik. A felelőtlenség bizarr csúcsa, amikor a bőkezűség mámorából ébredve a sokat szenvedett utazókat végül más vidékekre próbálják kényszeríteni. Oda is, ahova ők sem kívánkoznak, mert integrációjuk nyilvánvalóan bizonytalan, hiszen a munkanélküliség a többszörösét, a fizetések és a nyugdíjak pedig a töredékét teszik csak ki az európai átlagnak.

Minek nekünk ellenség, ha magunk is szétverjük az Uniót? 

Ha a kétféle mércével vagy a kötelező kvótáknál tapasztalt arroganciával túlfeszítik a húrt, nem csak Nagy-Britanniában és Ausztriában lesz népszavazás az uniós tagságról. 
Főleg, miután nyugati szomszédaink pár tízezer bevándorló megjelenése miatt angyali nyugalommal egyik napról a másikra, konzultáció nélkül lemondtak a számunkra legnagyobb európai vívmányról, a schengeni mozgásszabadságról. A szolidaritás hiánya sajnos nem csak az új tagországokban jelenik meg, hiszen Nagy-Britanniában a kelet-európai bevándorlók szociális juttatásai verik ki a biztosítékot, ahelyett, hogy a rendszermodernizációval akadályoznák meg a visszaéléseket mindenki számára. Csodálkozunk, hogy az embercsempészek és a szélsőséges, az Uniót szétfeszítő erők dörzsölik a tenyerüket? Hiszen ők ennek az előadásnak a nyertesei és nem a bizonytalanságba kergetett bevándorlók. Mindez éppen abban az időszakban, amikor egyértelmű, hogy a kor globális kihívásaival csakis egységesen van esélyünk megbirkózni.

MEGOLDÁS: A tagországok szorosabb integrációja 

A gazdag Európának valóban erősnek is kell lennie, de sok államfő elfelejti, hogy ehhez elsősorban belső egységre van szükség. Ahhoz pedig elsősorban olyan politikai kultúrára vagy mondjuk ki, politikai rendszerre van szükség, ahol minden európai szintű befolyással rendelkező politikus választásokon fog felelni tetteiért az Unió összes polgárával szemben és nem a partnerei vagy az európai közösség kárára fog magának olcsó belpolitikai tőkét kovácsolni további hatalmonmaradásához. 
És hogy ne maradjunk a politikai elméletek ködös mezején, lássunk pár halaszthatatlan kézzelfogható lépést is: nagyon sürgősen egy közös feltételrendszerű, méltányos, de önkéntes mértékű menekültsegélyezést kell elfogadni, beleértve az illegális bevándorlók visszatérítési feltételeinek egyesítését. Középtávon pedig csak az erős és egységes Uniós külpolitika tudja majd a globális érdekeinket és legalább a regionális békét megvédeni. Külső határainkat a tapasztalatok szerint pedig megbízhatóan csak egy európai határőrség, a Frontex biztosíthatja.

Nagy József: A belügyi csúcs súlyos kudarc

Egy újabb ok, hogy haladéktalanul össze kell hívni a kormányfők tanácsát, hiszen a belügyminiszterek tanácsülésén kompromisszum helyett a lehető legrosszabb döntés született.

 

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az elodázás teljes bizonytalanságba helyezte a már beengedett migránsokat és az érintett tagállamokat, valamint a tranzit országokat és az ott rekedt menekülőket egyaránt. Traumaként kezelik, hogy a kötelező kvótákat nem tudták átnyomni, de azt, hogy egy sor tagország éppen aznap, egyoldalúan lezárta a belső Schengen-i határokat, az EU egyik legfontosabb vívmányát, óriási káoszt okozva ezzel a határvidéken ingázók számára, angyali nyugalommal vették tudomásul az illetékes miniszterek. A nagy vívmány, a gyűjtőpontok - hotspotok kialakítása semmit sem ér, amíg nem módosítják a Dublin-i egyezményt is,  hogy ne lehessen az első regisztráció országába visszaküldeni a nem kívánt menekülteket Észak-Európából. Ellenkező esetben a hotpsotokat  a bevándorlók majd nagy ívben elkerülik és akár a zöld határon is átkelve tovább folytatódik az illegális népvándorlás. Reális az esély, hogy szögesdrót fogja elválasztani  az egyes tagországokat is.

Látszólag a nyugati tagállamok elvi kérdésként kezelik a kötelező szolidáris kvóta-rendszer elfogadását, a kelet-európai új tagországok pedig a független döntésjogukat féltik. Pedig már számos kompromisszum született az EU-n belül fontos célok elérése érdekében. Nem csak a nagy, de a kis tagországok is kaptak már elvtelen kivételt, például a britekre és a dánokra nem vonatkozik az Euró jövőbeli bevezetése, a lengyelekre pedig nem érvényesek az Európai Bíróság döntései emberjogi témákban.

Az egyes tagállamok elvi csökönyösségét azonban nem csak a mindkét oldalon túlfűtött belpolitikai tematizálás okozza, hiszen ezügyben az elvhűséget, gyakorlati igény szerint, napi viszonylatban képesek mellőzni Európa szerte.

Végtére előkerült a pénz kérdése is, ami nem utolsósorban fékezi a megegyezést.

A szolidaritás hiánya nem csak a V4-es államokat terheli, hiszen a szíriai krízisben érintett országok megsegítésére létrehozott alapba (MADAD) az EU maga 41 millió Eurót tett, várva a tagállamok további felajánlásaira, de ezidáig mindössze Németországból érkezett további 5 millió, valamint Olaszországból 3 millió Euró.

"A mai LIBE bizottsági ülésen szavaztuk meg azt, hogy az unió többéves pénzügyi keretében létrehozott évi 471 millió eurós rugalmassági eszközből 240 millió eurót a Görögországból és Olaszországból áttelepítendő 40 000 menekült megsegítésére használjunk fel. Ezzel az Európai Parlamentben több, mint százmillió euróval megemeltük a Tanács eredeti 134 millió eurós javaslatát." - tájékoztatott a hidas Nagy József.

"Ha nem akarjuk, hogy a kétségbeesett emberek százezrei menjenek neki a magyar szögesdrótnak, akiket Törökország egyre inkább nem szívesen látott vendégként kezel és ezt a táborok finanszírozásával valamint a munkavállalásuk akadályozásával egyre inkább a tudtukra is adja, akkor sürgősen meg kell tenni a felajánlásokat, mert közeleg a tél."

A tagállamoknak arányaikhoz mérten kell kivenni a részüket a kötelezettségvállalásokból. Talán épp ez lehetne a megoldás azon tagállamok számára, akik nem szeretnének a kvótarendszerből részesülni. Az anyagi segítség a kvóták kiváltását jelenthetné, hiszen létszükséglet a szoros együttműködés Törökországgal és a balkáni államokkal is. A problémát nem tolhatjuk át kizárólagosan rájuk" - figyelmeztetett Nagy József, a HÍD EP képviselője. 

Több archív >>>

Fotógaléria